Ráncos béka a dobozok közt

Ismét nagyon ideje volt már írnom egy kicsit, bár nehezen kezdek hozzá és időm sincsen túl sok, hisz olyan mozgalmas lett az életünk, mint eddig még talán soha. Túl azon, hogy elsőszülöttünk belépett a tagadós korszakába, felesel és szemtelenkedik, második kisfiúnk igencsak elkezdett növekedni odabenn. A 22. hétben vagyunk per pillanat és rendkívül fitten, egyetlen felszedett kiló nélkül menetelek a második félidőben és bár hamar elfáradok, hamar új erőre kapva folytatom a napi tevékenységeket. Kristófkával egyre könnyebben veszem az akadályokat, mert azzal együtt, hogy felesel, gyönyörűen beszél már, mindent mond, mindent ért és a legkínosabb helyzetekben mondja a legkínosabb dolgokat :) Sebaj. Meseolvasó kultúrája is egyre fejlődik. Most már nem csak a kisvakondos lapozók jöhetnek szóba, vagy az örök kedvence : A vidám pöfivonat, - most már minden jöhet, amit felolvasunk, miközben az ölünkbe kucorodva, állát megtámasztva hallgat bennünket. Nagyokat beszélgetünk, mindent tudni szeretne, hogy miért sárga az aranyeső és hogy nemsokára megszületik e Marci? Hogy mikor jön már a papika és különben is hány óra van? Megállapítja, hogy nagyon korán van még vagy éppen nagyon késő van már. Vannak persze egészen Kristóf-specifikus kijelentései is, melyeket vagy megfejtünk, vagy nem. Hónapok óta mondogatta, hogy " köze kefe". Múlt héten rájöttem, hogy egy reklám szlogenje ez,- a mobilszolgáltatót nem nevezném meg-, de a "közel hozzád" alakult "köze kefévé". A másik kedvencünk, amikor elmeséli ki hol lakik. Ez úgy zajlik, hogy megkérdi magától: A Piki hol lakik? Hát Zalaeszergeszen. És a Mejinda hol lakik? Hát Erzséteben. ÉS A CSÚCS: Hát a Gréta hol lakik? Kishubudházán :):):) (Kiskunfélegyháza).
Komplett meséket el tud már mondani. A póruljárt macska a kedvenc. Meg kell zabálni, ahogy előadja. Tervezem felvenni a hangját valamilyen módon... :) Énekelni is szeret nagyon. A "Boldogság, gyere haza" után a "Ments meg szerelem" volt az abszolút kedvenc, de folyamatosan bővült a felhozatal. Gyerekdalok, mikulásnóták, egy időben orrvérzésig a hull a pelyhest kellett énekelni. Tegnap a nagyszülőkkel a "Virágéknál ég a világ.." dalocskát tanulta be.
Estéink manapság dobozolással telnek, hamarosan költözünk. Pakolni nem egyszerű dolog egy majdnem 3 évessel...de nem ám...! Amíg beteszek a dobozba négy dolgot, addig ő hármat kiszed egy másik dobozból. Mert ugye mondanom sem kell, hogy az a játék a legjobb, legtutibb, legklasszabb, amit éppen elpakoltam. Igaz, már hónapok óta hozzá sem nyúlt, de most... Legalább nem unatkozunk. És ameddig mi felnőttek pakolunk, addig kisfiúnk szórakoztat minket: "Vijgáéknál ég a viág , sütik má a ráncos békát, zimmezumm zimmezumm recefice bummbummbumm......