Páncélosok

Gyermekkorom kedves öröksége a két vörösfülű ékszerteknős. Két gyönyörű példány, két nagyon nagy terráriumban. Az uram keménynek és ellenállónak bizonyult, amikor összeköltözésünkkor a háziállatok felügyeletéről került szó és lévén ki nem állhatja a hüllőimet, hát maradtak a szüleimnél. Így most ott laknak, még mindig. Esznek, piszkolják a vizet, napoznak, algásodnak. Ezért minden második héten az én feladatom kitakarítani őket - mivel valójában az én teknőseim. Kristófka is szereti őket. Valahogy nem annyira érti még, hogy a teki egy kissé veszélyes üzem is lehet, kiváltképp, ha parányi ujjacskáját dugdossa az orra alá, mivel a falánk páncélosok bármit megennének, ami húsnak tetszik, így seperc alatt belecsípnének a kicsiny ujjbegybe - ha hagynám. Igen, nos, résen kell lenni, mikor kisfiam az emeleten, akkor a fürdőt be kell zárni. Vasárnap megint takarítási idő volt. Kiszedtem a békákat, az uram kiöntötte a piszkos vizet, lesikáltam a páncélokat és a napozó köveket, tisztavíz bele, páncélos vissza. Kristófka ragyogó arccal követte az eseményeket. Békák örültek a tiszta környezetnek, néhány perc ácsorgás, nevelés, úgy mint: nenyúljbelemertmegharap, gugoló kétéves a terrárium felett, - ki nem állhatom, mikor ezt csinálja, hisz 1. belepottyanhat, 2. belenyúlkál. Persze hajolok felette, ugrásra készen. Pfff, megúsztuk - gondolom én- villany leolt, gyereket kitessékel. Kristófka le is megy. Mi felviszünk még néhány dolgot a padlásra - jó dolog a padlás ám-, gyerek jön és megy. Térülök és fordulok, még mindig az emeleten, majdan az általam oly jól ismert ürülő flakonhang a sötét fürdőből, az a tipikus, mikor már csak a szussz jön a sampon után, mire én : Kristóóóóóóóóóóóóf!!!!!!!!!! de már késő. A babasampon már az egyik páncélost fürdeti. Tajtékzom. " Most azonnal kifelééééééééééééééé!!!!!!!!!" Gyerek pedig mosolygó pofival nem érti a világot és hozzáteszi: "Fűűűdik a bííka"....
És persze kezdődött a vízcsere ....

Lellei Dellei

Csodálatos nyarunk volt. Manócskával ketten felcsaptunk balatoni lakosoknak, papi pedig kivette a péntekeket és a hétfőket, hogy ne kelljen teljesen nélküleznie a családját. Kisgyermekünk prímán érezte magát, egész nap a jó levegőn bóklászott, homokozott, délután strandolt. Felvásároltuk a környék összes létező pattogó gumilabdáját, néha vidámparkban is voltunk, ahol mindenképpen kellett pecázni egy mágneshalat, amiért cserébe mindig lehetett választani egy újabb labdát. Nem jövünk ki a labda-körforgásból. Az idei nyár slágere a kukorica és a tölcséres, de csakis a tölcséres fagyi volt, rossz időben pedig a kisvakond és az autó dvd. Este nagyokat meséltünk. Slágerkönyv A vidám pöfivonat, kellemesen rímelő lapozó, abszolút kedvenc, a borító még jó éjszakát puszikát is kap. Szép, egészséges színe lett a kincsemnek, kentem folyton a bőrét, rém nehezen tűrte, iszonyatos hiszti árán sikerült a művelet, napsapkával dettó ugyanez. Akarat az amúgy is van, ugye. De legalább már elkezdett érthetően beszélni ez valamelyest megkönnyíti a társalgást. Rendesen feljavult a szókincse a gyermeknek, helyenként már mondatokat is mond, sőt ragoz! Például: "mamika, kérsz?, olyan papi autója, olyan nagypapa autója, nagypapa elment, oma hol?, nem jó, Zsozsó szedi bííkát, toyota, koda, ope, meeci, (és ha már valamit ún:) KÉSZ, KÉSZ, KÉSZ, vagy vége". Imádja a motorokat, ha meghallja :"Halljod a mocit?"( Zsombika találmány) és a vonatoknál : "Halljod a sihut?" és válaszol is " Halljom". Persze folyton siet, szalad, rohan, nyargal, minek eredménye két varras térdecske, puklik és kékfoltok, szóval egy igazi fiúgyerek. Pancsolás is volt bőven, délelőtt a medencében hűsölt, délután a Balcsiban ugrándozott, persze karúszó vagy úszógumi szóba sem jöhetett, mert ő ugye már nagyfiú és valóban nagyon ügyesen szelte a habokat, igencsak hasznos volt ez a babaúszás. Sok hattyú is volt idén, talán még egyik évben sem láttam ennyit. Gyakran etettük őket, Manócska néha akkora vehemenciával dobta a kiflivéget, hogy majdnem utána is repült a hattyúk közé a bokáig érő vízbe. Kristófkának "hölgyvendége" is volt ám. Linett baba és anyukája lejöttek hozzánk egyik héten néhány napra és nagyokat pancsoltak és játszottak együtt. Alig hazament Linett, megérkezett a szomszédba Máté baba, aki egy hónapot maradt. Kristóf nagyon megszerette a kisfiút. Unokatestvérei is mind nyaraltak velünk egy kicsit. Zsombi és Lilla egy hétig voltak velünk, Dettike pedig négy napra jött szüleivel. Nagyszülők, nagybácsik, nagynénik, mindenki jött. Hajókáztunk, vitorláztunk, ír táncosokat is láttunk, kirakodóvásár, borhét, barátok, szép esték, koncertek- Bikini-, amit sajnos idén sem bírtunk kivárni :( , de legalább egy szuper fotónk lett az estéről :) ... Mindent összevetve, nyugodtan elmondhatjuk: Pompás kis nyár volt az idei is!