James Blunt 2008.10.25. Budapest

James Blunt Magyarországra jött. Amikor meghallottam, hogy idehaza is koncertet ad ez a zseniális ember, semmi kétség nem férhetett hozzá: ott lesz a helyem!!! A küzdőtéren, a tömegben... Az én drága Istikém,-aki nem is szerette annyira- semmi esetre sem szeretett volna egyedül elengedni, Így el kellett kísérnie hát. Már hetekkel ezelőtt megvette a jegyeket és lázasan vártuk már a szombat estét, amikor egy kicsit csak felnőttek leszünk néhány órára nem "csak" szülők. Gyerkőcöket letettük a nagyszülőknél és már indultunk is tovább. Aprócska aggodalom, hogy Márton Miksa elfogadja e cumisüvegből a keservesen lefejt anyatejet (órákat dolgoztam az ügyön), első eset volt, amióta a világon van, hogy nélkülünk alszik el....Este 20 órás kezdet helyett, kb 21 előtt kicsivel, végre lelécelt az előzenekar, gyors telefon haza,-minden a legnagyobb rendben, lurkók már alszanak! Príma! Akkor most már jöhet James! :) És jött. És fantasztikus koncertet adott elő. Kicsit morogtam az uramnak, hogy nem furakszik velem előrébb, de egyszerűen nem volt hajlandó mozdulni, bármivel fenyegetőztem :) Ráadásul azt mondta, nehogy merjek sikítozni, mint valami veszett kamaszlány, mert az olyan cikiiiii.. :))))) Végül megadtam magam,-végülis valamennyire láttam a színpadot, bár sajnálatos módon az 168 centimmel nem én voltam a legmagasabb... Megjött hát James Blunt! Az ember, a zenész, a művész, egy álom vált valóra, élőben látni...hát...megfizethetetlen! Néhány szám után leugrott a színpadról, átszaladt a tömegen, fel az ülőhelyekhez, legfelül egy ember, hogy nő vagy férfi, nem láttam odalentről, de kerekesszékben ült és ő arconpuszilta, aki csak érte, megfogta, megérintette, kitárta karjait, aztán visszaszökkent a küzdőtérre és kb 10 méterre tőlünk egy rögtönzött színpadon folytatta a koncertet. Hm...mégiscsak jó helyen álltunk :) De még mennyire :) Néhány szám után megint felpattant a zongora mellől, megint felment az ülőhelyesek közé, aztán nem láttam, majdan Isti elkezdett taszigálni, hogy ITT JÖN, ITT FOG ELJÖNNI!!!!És tolt előre. És valóban! Mellettünk ment el és ÉN, igen tényleg ÉN is megérintettem egy röpke pillanatra, a jobb felkarját, azt a kart amelyik a gitár húrjait pengeti oly szépen...(most akkor soha többé ne mossak kezet? :)..Felpattant a nagyszínpadra újra és folytatta a zenélést. Ciki nem ciki, természetesen sikítoztam, mint mindenki, mert egy James Blunt koncerten nem lehet nem sikítozni. Éneklő, hullámzó tömeg és micsoda élmény! Még mindig a hatása alatt vagyunk, mind a ketten. És az én Istikém, az az édes, aki elvitt, - csak azért, hogy ne menjek egyedül- már szintén igazi rajongóvá vált. Neki is nagyon tetszett!