James Blunt 2008.10.25. Budapest

James Blunt Magyarországra jött. Amikor meghallottam, hogy idehaza is koncertet ad ez a zseniális ember, semmi kétség nem férhetett hozzá: ott lesz a helyem!!! A küzdőtéren, a tömegben... Az én drága Istikém,-aki nem is szerette annyira- semmi esetre sem szeretett volna egyedül elengedni, Így el kellett kísérnie hát. Már hetekkel ezelőtt megvette a jegyeket és lázasan vártuk már a szombat estét, amikor egy kicsit csak felnőttek leszünk néhány órára nem "csak" szülők. Gyerkőcöket letettük a nagyszülőknél és már indultunk is tovább. Aprócska aggodalom, hogy Márton Miksa elfogadja e cumisüvegből a keservesen lefejt anyatejet (órákat dolgoztam az ügyön), első eset volt, amióta a világon van, hogy nélkülünk alszik el....Este 20 órás kezdet helyett, kb 21 előtt kicsivel, végre lelécelt az előzenekar, gyors telefon haza,-minden a legnagyobb rendben, lurkók már alszanak! Príma! Akkor most már jöhet James! :) És jött. És fantasztikus koncertet adott elő. Kicsit morogtam az uramnak, hogy nem furakszik velem előrébb, de egyszerűen nem volt hajlandó mozdulni, bármivel fenyegetőztem :) Ráadásul azt mondta, nehogy merjek sikítozni, mint valami veszett kamaszlány, mert az olyan cikiiiii.. :))))) Végül megadtam magam,-végülis valamennyire láttam a színpadot, bár sajnálatos módon az 168 centimmel nem én voltam a legmagasabb... Megjött hát James Blunt! Az ember, a zenész, a művész, egy álom vált valóra, élőben látni...hát...megfizethetetlen! Néhány szám után leugrott a színpadról, átszaladt a tömegen, fel az ülőhelyekhez, legfelül egy ember, hogy nő vagy férfi, nem láttam odalentről, de kerekesszékben ült és ő arconpuszilta, aki csak érte, megfogta, megérintette, kitárta karjait, aztán visszaszökkent a küzdőtérre és kb 10 méterre tőlünk egy rögtönzött színpadon folytatta a koncertet. Hm...mégiscsak jó helyen álltunk :) De még mennyire :) Néhány szám után megint felpattant a zongora mellől, megint felment az ülőhelyesek közé, aztán nem láttam, majdan Isti elkezdett taszigálni, hogy ITT JÖN, ITT FOG ELJÖNNI!!!!És tolt előre. És valóban! Mellettünk ment el és ÉN, igen tényleg ÉN is megérintettem egy röpke pillanatra, a jobb felkarját, azt a kart amelyik a gitár húrjait pengeti oly szépen...(most akkor soha többé ne mossak kezet? :)..Felpattant a nagyszínpadra újra és folytatta a zenélést. Ciki nem ciki, természetesen sikítoztam, mint mindenki, mert egy James Blunt koncerten nem lehet nem sikítozni. Éneklő, hullámzó tömeg és micsoda élmény! Még mindig a hatása alatt vagyunk, mind a ketten. És az én Istikém, az az édes, aki elvitt, - csak azért, hogy ne menjek egyedül- már szintén igazi rajongóvá vált. Neki is nagyon tetszett!

Picasso születik.. :)

Variációk TummyTub-ra.. :)
avagy: amikor a nagytesó fürdet... :)

Életképek

Home, sweet home

Valamennyien tudjátok már, hogy Dunakeszire költöztünk, azonban sokan közületek MÉG MINDIG NEM jöttek el hozzánk. Ezért arra gondoltam, hogy egy kis virtuális tárlatvezetéssel kedveskedem azoknak, akik valamilyen okból kifolyólag,-törött láb, külföldön élés, gyerekszülés, örökké taknyos ovis, saját maga költözködése miatti teendők és egyéb más kifogások és nem kifogások miatt- nem látta még otthonunkat.. :) Íme a nappalink,

a konyhánk, a hálónk, a közlekedőnk, a gyerekszobáról néhány felvétel és a fürdőről valamint a vendég-raktár-dolgozó három az egyben szobánk :)

Gesztenyézés

Ideje volt már írnom is egy kicsit, így megteszem most. Mert két gyerkőc mellett már nem jut olyan sok időm a kreatív blogolásra, de azért próbálkozom. Zajlik az élet itt Dunakeszin. Amióta beköltöztünk, már annyi minden történt, hogy már azt sem tudom, mivel kezdjem. Ugyebár Kristófka közben betöltötte a harmadik életévét, betört életébe a Thomas őrület, lett egy kistesója,- a Márton Miksa-augusztusban szobatiszta lett és ágytisztának is mondható mára már, - egy-két balesetet leszámítva...
Márton Miksa holnapután 3 hónapos lesz, már kapott egy oltást is, azaz kettőt, mert a kórházban is volt már egy. Holnap kapja tehát a harmadik oltását. A 62-es rucik kezdenek szétpattanni rajta és már több mint 5 kiló. Mosolyog, gőgicsél és már fordulgat. Két hónapos kora óta átalussza az éjszakát és szépen szopizik még. Mellesleg köszöni jól van! :) Természetesen gyönyörű szép, érdeklődő és végtelenül türelmes.
Ami minket, felnőtteket illet-beilleszkedtünk az új lakhelyünkön, kipakoltunk a dobozokból és átszerveződtünk kétgyermekes családdá. Egész olajozottan mennek már a napok, persze akadnak kissebb torzsalkodások a háromévesünkkel, de ez azt gondolom ilyenkor normális. Nagyokat kirándulunk, sétálunk a gyerekekkel, -jelentem: a váci sétányon, a kompállomás környékén már egyetlen gesztenye sincs! Mi azt már mind felszedtük! :) Közben lázasan készülődünk Mikulásra, Karácsonyra, legalábbis a kívánságok tekintetében. Kristófkának semmi más témája nincs, mint a "mit kérünk a Jézuskától"...